A Moodys szerint komoly növekedési problémák miatt állnak fent kockázatok az idei magyar költségvetés tekintetében. Ezt nyilván tények támasztják alá, a KSH megerõsítette múlt héten az elsõ negyedéves magyar GDP recesszióját éves összevetésben, a jövõt pedig számos bizonytalanság övezheti, ha csak az európai recesszióról, mint kedvezõtlen külsõ környezetrõl beszélünk. Ennek ellenére van remény! Pozitív számokról tanúskodnak a Központi Statisztikai Hivatal eddigi júniusi gyorstájékoztatói, hiszen végre beindult a magyar kiskereskedelem, nagyot ugrott a külkereskedelmi többlet, az infláció két százalék alatt teljesített és az ipari termelés is bõvülni tudott, ráadásul hirtelen csökkent a munkanélküliségi ráta.
Technikai oldal
Mi történt? Az árfolyam júniusban kereste az irányt, de lényegesen nem tudott elszakadni a hosszú távú mozgóátlagtól. A CHFHUF kurzus a szinte vízszintessé váló, hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag körül ingadozott. Alulról a 23,6%-os (234,32), felülrõl a 61,8%-os (244,59) Fibonacci vonalak gondoskodtak az oldalazó mozgásról támasz, valamint ellenállás tekintetében. Ennek megfelelõen a grafikon legmélyebb júniusi pontjai 234, míg csúcspontjai 245 környékén szóródtak. A jegyzések a felsõ és középsõ Bollinger szalagok közötti területen fejlõdtek. Az RSI indikátor értékei a semleges zónában tartózkodtak, a Stochastic szépen jelezte a grafikon finom mozgásait is, az MACD pedig hónap közepén eladási jelzést adott.
Mi várható? A jegyzések a 200 napos mozgóátlagon tartózkodtak a vizsgált idõszak végén, ezért rendkívül nehéz megbecsülni a kurzus irányát. Hónap közepén a középtávú mozgóátlag felülrõl metszette a hosszú távú mozgóátlagot, ennek megfelelõen a forint erõsödését kellene várni a svájci frankkal szemben. A 200 napos mozgóátlag szintje igen erõsnek tûnik, azt tovább erõsítheti a 38,2%-os (238,25) Fibonacci támaszvonal egy letörési kísérlet esetén. Megnyílhat a tér lefelé 238 alatti jegyzések során. Gyengülõ trendben pedig a 61,8%-os Fibonacci ellenállás fordíthatja vissza az árfolyamot.
Fundamentális oldal
Összefoglalás:
Sajnos azonban vannak aggasztó fejlemények is. A Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás megszüntetésével nem hárult el a magyar gazdaságpolitikai kockázat. A hazai pénzügyi eszközárak jelentõs volatilitása és a forint fokozott érzékenysége továbbra is megmaradt. Így nem csoda, hogy egyszer 300 fölött, másszor meg 294 közelében láttuk a forintot. Az újabb adóemelések és az õsszel várható következõ rezsicsökkentés negatív hatással lehet az OTP, MOL és Mtelekom gazdálkodására, így a magyar blue chipek árfolyamára is. A nem tervezhetõ, ad hoc jellegû megszorító politika várhatóan negatívan befolyásolja a gazdasági növekedést is, nem beszélve annak jelentõségérõl a nemzetközi megítélés tekintetében. Ráadásul újabb kötelezettségszegési eljárás indult országunkkal szemben a devizahitelek korlátozása miatt.
Részletek:(06.03.) Hiába a 3% alatti költségvetési hiány, a Moodys minõsítõ intézet magas kockázatokat vél felfedezni a magyar növekedési problémák miatt. (06.04.) A Moodys hitelminõsítõ továbbra is negatív kilátást csatol a magyar államadósság osztályzata mellé. (06.05.) Végre kedvezõ magyar kiskereskedelmi adat érkezett, mivel 3,4%-os bõvülésrõl számolt a Központi Statisztikai Hivatal közleménye. (06.06.) A Központi Statisztikai Hivatal helyben hagyta a már közzétett magyar bruttó hazai össztermék adatait, így az idei elsõ negyedévben 0,7%-al nõtt a GDP az elõzõ negyedévhez képest, de 0,3%-al csökkent az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. (06.07.) A magyar külkereskedelmi egyenleg hirtelen komoly többletet mutatott, 701 millió eurót, az elemzõk csak 500 millió körüli összegre számítottak. (06.11.) A KSH adatai szerint a hazai infláció ismét 2% alatt maradt májusban, 1,8%-ot ért el. (06.14.) Az ipari termelés bõvülési üteme áprilisban 5,3%-ot ért el az elõzõ év hasonló idõszakához képest, amely a KSH tájékoztatása szerint egyrészt az alacsony tavalyi bázisértéknek, másrészt a jármûgyártás beindulásának köszönhetõ. (06.17.) Varga Mihály pénzügyminiszter újabb adóemelésekkel állt elõ. Emelkedik a tranzakciós és távközlési adó kulcsa, valamint a bányajáradék összege, a kamatjövedelmeket is jobban megadóztatják és kiterjesztik a TBSZ és NYESZ számlákra is. (06.21.) Hivatalosan is megszûnt a túlzott deficit eljárás Magyarországgal szemben. (06.25.) A jegybanki alapkamat 4,25%-ra változott. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 3,4%-al bõvült a hazai kiskereskedelem az egy évvel ezelõtti hasonló idõszakhoz képest. (06.26.) Kötelezettségszegési eljárás indult hazánkkal szemben, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint a devizahitelek kihelyezésének korlátozása sérti a tõke szabad áramlásának elvét. A kormány egyszeri illetékként beszedi a bankoktól az elmaradt tranzakciós adóból befolyt bevételt, az önkormányzati hitelek 7%-os adóját viszont elvetették. Az intézkedés igen hátrányosan érinti a magyar bankrendszert. A Központi Statisztikai Hivatal 10,5%-os munkanélküliségi rátát publikált, ami hirtelen javulást jelentett.
