Technikai oldal

Mi történt? A forint mozgását a svájci frankkal szemben december elsõ felében emelkedés, majd csökkenés jellemezte az év utolsó hónapjának második felében. A vizsgált idõszak elején az árfolyam kitört a tavaly nyár óta tartó vízszintes trendcsatornából, mivel a jegyzések 245 fölé lõttek. Szépen látszik, hogy az árfolyam túlzottan elszakadt az 50 és 200 napos mozgóátlagok vonalától. Végül a CHF/HUF devizapár jegyzések 248 fölé emelkedtek, majd elfáradtak a vevõk, a trendcsatornából történõ kitörési kísérlet kudarcba fulladt, amelyet megerõsítettek a grafikonba integrált technikai indikátorok. Túlvett állapotot jelzett az RSI oszcillátor, az MACD és Stochastic is. Ennek megfelelõen az árfolyam korrekciója következett be az év hátralévõ részében, melynek során a CHF/HUF kurzus visszatért az említett vízszintes trendcsatornába. A visszateszt következtében a devizapár árfolyama 243 alá süllyedt, amellyel átszakításra került egyrészt a 61,8%-os (243,19) Fibonacci támasz, másrészt az 50 napos mozgóátlag.

Mi várható? További erõsödés esetén az 50%-os (240,19) Fibonacci adhat szilárd támaszt, majd a 38,2%-os Fibo következhet 237 környékén. Ugyanakkor a CHF/HUF kurzus a hosszú távú mozgóátlag fölött tartózkodott, ezért várhatóan gyenge forinttal számolhatunk. A korrekció következtében a technikai indikátorok kiléptek az eladási zónából, a Stochastic nevû technikai eszköz már vételi szituációt fogalmazott meg.  A vizsgált idõszak ismét megmutatta, hogy a 61,8%-os (243,09) Fibonacci vonal kiemelt jelentõséggel bír, hiszen a jegyzések visszatértek a szint közvetlen környezetébe. A vízszintes trendcsatorna felsõ ellenállási vonala ugyancsak fontos ellenállás lehet gyengülõ periódusban 245,5-nél. Ha az is elesik, akkor a decemberi lokális csúcs képezhet megállót 248-nál. De könnyen elképzelhetõ, hogy az árfolyam folytatja az oldalazást a vízszintes trendcsatornában.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

December elsõ felében egy fontos külpolitikai esemény történt. Ukrajna hintapolitikája Európa és Oroszország között régóta ismert jelenség, de az ukrajnai ellenzéki megmozdulások újdonságot és egy újabb kockázati faktort jelentettek a forintpiacon. Ukrajna nem írta alá a társulási megállapodást az Európai Unióval, miután az ellenzék százezreket mozgósított az utcákra az európai politikai és gazdasági kapcsolatok erõsítésének kikényszerítése és a kormányváltás érdekében. A tiltakozás a jelenleg kormányzó politikai elit ellen egyelõre békés jelleget öltött, az események könnyen elfajulhattak volna. Ukrajna nemzetközi finanszírozása kerülhet veszélybe, amely a portfoliómenedzserek döntésein keresztül megfertõzheti az egész kelet-európai régiót, így áttételesen Magyarországot is befolyásolhatják negatívan a szomszédban folyó események.

A belpolitikai tényezõk a forint erõsödését támogatták december második felében. Egyrészt a Kúria jogegységi határozata nem nyilvánította semmisnek a devizahiteleket, így a tekintélyes intézmény nem hozott radikális döntést a devizahitelesek ügyében. Másrészt a devizahitelesek újabb megsegítését a kormány sem sieti el, a kabinet az egyoldalú banki kamatemelések és árfolyamrés témakörökben megvárja a Kúria és az Európai Bíróság határozatát. Így nem zárható ki továbbra sem egy bankok számára rendkívül hátrányos megoldás a jövõben, de gyors, átgondolatlan és szélsõséges devizamentõ megoldások hiányában mégis csökkent a bizonytalanság a vizsgált idõszakban, amely kedvezõen hatott az EURHUF árfolyamra. A jegybanki alapkamat már csak 3%, ennek ellenére a kamatdöntés napján süllyedtek a jegyzések, amely elsõsorban a kedvezõ nemzetközi pénz- és tõkepiaci hangulattal magyarázható.

Részletek: Ukrajna elnöke nem írta alá az Európai Unió társulási megállapodását, amelyre komoly tüntetések alakultak ki. Az ellenzék egyik vezére a világbajnok bokszoló, Vitalij Klicsko. (12.04.) A Mtelekom bejelentette, hogy az idei üzleti év profitja után nem fizet osztalékot a frekvenciatenderek jelentõs költsége miatt. (12.05.) A hazai GDP bõvülési üteme 1,8%-os volt a harmadik negyedévben, a kiskereskedelem októberben 2,5%-al nõtt. (12.09.) A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 11,3 milliárdos többlet alakult ki a novemberi költségvetésben. Folytatódott a külkereskedelmi aktívum emelkedése is, amely 781 millió euró volt októberben. (12.11.) A Fitch Ratings hitelminõsítõ változatlanul hagyta Magyarország „BB+” kategóriás adósbesorolását. Novemberben 0,9%-al nõtt a hazai infláció. (12.16.) Októberben 6%-al nõtt az ipari termelés volumene Magyarországon. A Kúria több fontos jogi kérdést tisztázott a devizahitelekkel kapcsolatban. Az egyoldalú szerzõdésmódosítások tekintetében még nem születetett Kúria határozat, de a szerzõdéseket nem fogják tömegesen semmissé nyilvánítani a bíróságok. Újra a kormány térfelén a labda, hiszen továbbra sem zárható ki radikális adósmentés a kabinet részérõl. (12.17.) A Magyar Nemzeti Bank 3%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (12.18.) Az egyoldalú banki kamatemelések és árfolyamrés témakörben a kormány megvárja a Kúria és az Európai Bíróság állásfoglalását. Az Európai Bíróság jövõ év eleji határozata alapján várható a Kúria jogegységi döntése. (12.19.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint folytatódott a bruttó átlagkeresetek és nettó keresetek emelkedése. (12.20.) A Standard and Poor’s egy fokozattal lefelé módosította a Mol kötvényeinek és hiteleinek minõsítését. A háttérben az Ina-val kialakult vitás szituáció állt.