A Föld, egyik legnagyobb területen elõforduló gabonája, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepe kiemelkedõ. Kenyérgabona szerepén túl sokrétû felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különbözõ részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak, többek között biomassza üzemû erõmûvek fûtésére.

Logaritmikus felbontású értéktengely

A többi elemzéstõl eltérõen, az 1. ábrán a fontosabb támasz és ellenállási szinteket egy logaritmikusan ábrázolt hónapos felbontású grafikonon mutatom be, a többi technikai alakzatot pedig lineárison. A búza árfolyamváltozásait így tudom a legszemléletesebben elõadni.

1. ábra Fontosabb ellenállás/támasz szintek és a szimmetrikus háromszög

Fûzöld színnel jelöltem a legmélyebben készenlétben álló támasz szintet. 1969-1970 között kétszer is megerõsítésre került, azóta nem járt ilyen alacsonyan a búza világpiaci ára.Felette sötétebb zölddel látható a következõ támasz zóna. 1977-2001 között ez számos alkalommal megerõsítésre került, a zöld nyilak szemléltetik a nevezetesebb fordulós hónapokat. 2002 óta jelentõsen elhagyta ezt a szintet és még csak a közelébe se került az óta. Az elsõ komoly ellenállás szint a pirossal jelölt, 1974-2007 közöttit csúcsokat összekötõ vízszintes vonalnál található. Ezt az óta egyszer letörte, de 2010-ben sikerrel újra fölé kapaszkodott és az óta erõs támaszként viselkedést várunk tõle.

2006-tól sárgával jelöltem egy pozitív emelkedésû trendvonalat, felette pedig 2008-tól egy hasonló dõlésszögû negatívat pirossal. Ezek együtt egy gigantikus szimmetrikus háromszöget határoznak meg. Az eset pikantériája, hogy a két szár éppen a piros-zöld vízszintes ellenállás/támasz szintnél találkozik. Kitörés közeli állapotban vagyunk, hiszen már nem igazán van tér a háromszögön belül. Ha felfelé lép ki az alakzatból és ehhez nagy forgalom társul, akkor a következõ 5-10 évben egy nagyjából 1000 pontos áremelkedés várható.

Lineáris felbontású értéktengely

A továbbiakban lineáris y tengely melletti elemzéssel haladunk tovább. Sokkal könnyebben szemléltethetõek az alakzatok a búza esetében és értelmezni is könnyebb az egyenesen arányos felbontásnak köszönhetõen.

2. ábra Technikai alakzatok

Vessünk egy pillantást a 2. ábrára, ahol két jelentõs technikai kép bontakozik ki. Az elsõ egy 1964-1972 közötti, mintegy 8 éves kiépülésû, zölddel jelzett fordított váll-fej-váll. A fejnél található nullpont, a nyakvonalnál a Fibonacci-szintek 100%-os értéke, az ebbõl számolt célárak pedig a nevezetes 161,8% és 261,8% szinteken találhatók. Esetünkben a nagy sárga-zöld nyíllal a másodlagos célárra mutatok, melynek elérése röpke egy év alatt be is következett az alakzatból történõ kitörés után. Az árfolyam azonban itt sem állt meg, tovább száguldott még egy teljes éven át. Ennek nagyban köze lehet az 1973-as elsõ kõolajválsághoz, amikor is felmerült a világméretû üzemanyaghiány lehetõsége, ebbõl fakadóan a mezõgazdasági gépek mûködtetése, szállítmányozás és feldolgozás is drágultak volna, tehát a búza értékének emelkedéséhez vezetett. Hasonlóan 1979-ben, a második olajválság idején is felértékelõdött.

1973-2007 között 34 éven át épült egy tripla alj, melyet sötétkékkel emeltem ki a 2. ábrán. Ennek célárait is a nevezetes Fibonacci-szintekkel határoztam meg. Az elsõdleges célárat bõven túlszárnyalta 2007-2009 között, elérve a másodlagos célárat. Ennek legfõbb oka a 2007-ben kezdõdött világméretû hitel- és gazdasági válság vezérelte pánik volt. Azóta konszolidálódott valamelyest az árfolyam, de 2011-ben a válság mélyülésével ismét a csúcs felé vette az útját, de „csak” az elsõdleges Fibonacci célárig tudott haladni, itt ellenállásba ütközött és lefordult róla. Jelenleg a magenta színû 50 hónapos exponenciális mozgóátlag nyújt neki erõs támaszt. Alatta a 120 hónapos és a 200 hónapos átlagok, majd az elsõ fejezetben bemutatott támasz szintek vannak érvényben.

Nézzük meg jobban ezt a hatalmas tripla aljat a 3. ábrán. Szembetûnõ, hogy õt magát is legalább négy nagy nevesített alakzat formálta meg.

3. ábra A tripla alj belsejében található alakzatok

Rendszerint minden nagyobb alakzatot több kisebb alakzat épít fel. Ha megnéznénk a hónapos felbontás után hetes és napos, esetleg órás leosztásban, hasonlóan részletes leírást tudnánk készíteni a múltbeli eseményekrõl. Historikus elemzésnél a nagy idõtávok miatt azonban célszerû a hónapos gyertyáknál maradni.Kezdjük az elsõ aljjal, ami jobban megnézve egy zölddel kiemelt fordított váll-fej-váll, melynek elsõdleges célára centre teljesült a 161,8%-os Fibonacci-szintnél.

A második aljat vehetnénk egy kétfülû füles csészének is, ha a kék és narancsszínnel jelzett alakzatokat összekombinálnánk, de maradjunk az elemi formációknál, fõleg azért is, mert az elsõ felében egy kék színû dupla alj látható, melybõl nem sikerült kitörni. A második aljból lett így a csésze rész, melyre egy fül is került. Így végre sikerült kitörni és teljesíteni az elsõdleges Fibonacci célárat, melyet a narancs és a kék nyíl is ugyanoda jelöl.

A harmadik aljból egy lila színû valóságos dupla jobbfülû csésze készült. Elsõdleges célárát a nyíl végében rövid idõ alatt teljesítette, majd tovább robogott felfelé a válságbeli pánikhangulat miatt.

Indikátorok ajánlásai

Tekintsük meg a 4. ábrán a leggyakoribb indikátorok jeleit. A CCI, MACD, RSI és Stochastic segítenek nekünk pozíció-felvételi döntések elõtt. Minden short nyitási, vagy long zárási (eladási) ajánlatot piros pöttyel jelöltem. A long nyitási, short zárási (vételi) pontokat zölddel.

Minél több indikátor jele ad azonos irányba mutató jelzést, annál biztonságosabban hagyatkozhatunk rájuk. Bekarikáztam négy, utólag is megerõsíthetõ, igen nagy bizonyosságú pozíciónyitási ajánlatot. Három ezek közül eladási, egy pedig vételi tipp volt. Gyakran megelégedhetünk 2-3 indikátorral is, ha azt kellõen megerõsítik a technikai alakzatok, illetve a forgalom, de ez további mérlegelést igényel.

4. ábra Indikátorok ajánlásai

A CCI (Commodity Channel Index) egy momentumindikátor, más néven vezetõ indikátor. Az árfolyammal magával nem foglalkozik, ehelyett egységnyi idõre visszanyúlva analizálja az árfolyam helyzetét. Jelentõs szintjei a +100 és -100. Ezek metszése ad vételi, eladási jeleket. Long nyitást jelent a +100-as szint alulról történõ metszése, long zárást a felülrõl történõ metszése. Ugyanígy a short nyitást a -100 felülrõl, illetve short zárást a -100 alulról történõ átszelése.

A CCI 2011 végén vételbe fordult, az 50 hónapos mozgóátlag is felfelé fordítja az árfolyamot. Ez a jelzés azóta is kitart.

Az MACD a múltbeli árfolyamok átlagával dolgozik, ezért reakciója lassú, illetve gyakran megkésett. Cserében igen nagy a bizonyossága. Egy trend felismerésének megerõsítésére használjuk, két mozgóátlagból képezzük. Egy 12 napos és egy 26 naposból, amit a piros görbén figyelhetünk meg. Emellett képzünk egy kék színû görbét a különbség 9 napos átlagából. Amikor a piros MACD a kék szignál alá esik, eladási jelzést kapunk, ellenkezõ esetben, ha fölé kerül, akkor vételit.

Az MACD a CCI-hez képest rendszeresen pár hónapos késéssel reagál a trend irányát megerõsítve. 2011 közepe óta eladáson áll és nem várok 1-2 hónapon belül vételi jelzést. Aki biztosra akar menni, várja meg a megerõsítést.

Az RSI (Relative Strength Index, relatív erõsség index) is momentum indikátor, az árváltozásokat figyeli. A folyamatokat azonos idõben (real time), illetve elõre is jelzi. A piac túlvett, vagy túladott állapotának megismeréséhez nyújt segítséget. 70% felett túlvett, vagyis eladás fog indokolttá válni. 30% alatt túladott a termék, tehát hamarosan érdemes lesz beszállót keresni egy long pozícióra. Gyakran elõfordul, hogy a nevezetes 70-30-as szintek metszése után tovább extrém emelkedések, illetve csökkenések következnek be. Érdemes ilyen esetekben a fordulós jelekre figyelni. Ha az RSI elindul visszafelé és metszi a nevezetes szinteket, akkor az egy nagy megbízhatóságú jel.

Az RSI a 2008-as csúcs óta eladáson áll, de már kezd túladottá válni. Messze még a zöld tartománytól. Bátrabbak a 40%-os szint alulról történõ metszése esetén is vehetik vételi jelnek. Ez még arrébb van.

A Stochastic oszcillátor célja olyan belépési pontok kijelölése, melyek megadott idõintervallumban vizsgált árfolyam pozíciók viszonyításával jönnek létre. Értéke 0-100% közé esik, vételi jelet ad a 20%-os szint alulról, valamint a 80%-os szint felülrõl történõ metszése.

Ez az indikátor a CCI-vel nagyjából egy idõben adta ki a vételi jelet, mely azóta is érvényben van.Tehát összességében megállapíthatjuk, hogy az indikátorok fele vételen, fele eladáson áll. Érdemes tehát résen lenni, valószínûleg a korábban bemutatott technikai alakzatok és azok forgalommal történõ megerõsítése fog segíteni nekünk elsõdlegesen a pozíciónyitást tekintve.