Az internet és a kriptolufik tanulságai – befektetői útmutató a technológiai forradalmakhoz
Szerző: Kiss Csaba
Mi köti össze az Amazont, a bankkártyát és a bitcoint?
Gondoljon bele: ha 2000-ben azt mondjuk, hogy pár évtizeden belül a legtöbb ember online vásárol majd, és fizetéskor a telefonját fogja elővenni a pénztárca helyett – valószínűleg sci-finek hangzik. Mégis ez lett a valóság.
Ugyanez a minta ismétlődik most a digitális eszközökkel.
Nem azért érdemes figyelni a kriptopiacra, mert trendi. Azért, mert ugyanazokat a jeleket mutatja, mint annak idején az internet és az e-kereskedelem: túlértékelt indulás, látványos bukások – majd csendes, de stabil beépülés a gazdaság működésébe.
A valódi kérdés ma már nem az, hogy „lesz-e jövője a blokklánc technológiának?”, hanem hogy melyik szereplő tud belőle fenntartható értéket építeni. És hogy a befektetők hogyan kapcsolódhatnak ehhez úgy, hogy közben ne vállaljanak indokolatlan kockázatot.
Ez a cikk nem a következő kriptosztár nevét ígéri megjósolni. Hanem egy történelmi mintát mutat meg: hogyan fejlődnek a forradalmi technológiák – és hogyan lehet ebből befektetőként profitálni, még akkor is, ha az ember nem akar bitcoinba vagy más coinba fektetni.
Amikor a jövőt egy domainnév testesítette meg
A kilencvenes évek végén az internet berobbanása új korszakot nyitott a gazdaságban – és a befektetők fantáziájában. A .com végződés szinte mágikus hatással bírt: néhány jól csengő név és egy ambiciózus ötlet elég volt a dollármilliók elnyeréséhez. Akkoriban a piac nem annyira az üzleti modellek életképességét, mint inkább az újdonság varázsát díjazta.
A Pets.com esete mára tankönyvi példává vált. A házhoz szállított állateledel ötlete ma már mindennaposnak tűnhet, ám akkor még nem állt rendelkezésre a megfelelő logisztikai háttér vagy fogyasztói kultúra. Az üzleti modell nem bírta el a gyors terjeszkedést – a cég csődbe ment, szimbólumává válva annak, milyen törékeny lehet egy jó ötlet technológiai és piaci alapok nélkül.
A dotcom-korszakban az USA a hype és befektetői lelkesedés szintjén világszínvonalú volt, ám a technológiai infrastruktúra és a társadalmi bizalom nem követte ezt a tempót. A fogyasztók még nem bíztak az internetes fizetésben, és a bankkártya-használat is alacsony volt.
Ez a tanulság egyben megérteti, hogy a dotcom-lufi nem egyszerűen az ötletek vagy a technológia hibája volt, hanem inkább az időzítés, a társadalmi elfogadottság és az infrastruktúra fejlettségének hiánya vezetett a piac összeomlásához.
A digitális történelem ritmusa: a kriptopiac és a .com korszak visszhangja
A 2020-as évek elején hasonló felfutásnak lehettünk tanúi – ezúttal a kriptoeszközök világában. Az altcoinok színre lépése ismét elhozta azt az időszakot, amikor egy fehér könyv és egy látványos roadmap elég volt a befektetői tőke bevonzásához. A SafeMoon vagy a TerraUSD csillaga ugyan gyorsan felívelt, de éppoly gyorsan ki is aludt, amikor kiderült, hogy a fundamentumok hiányoznak mögülük.
Ugyanakkor, ahogy az Amazont és a Google-t sem mosta el a dotcom-válság, úgy ma is találunk olyan blokklánc-technológiákat, amelyek csendesen, ám annál hatékonyabban épülnek be a pénzügyekbe, logisztikába vagy épp az egészségügybe. A tanulság világos: a technológiai forradalmak elején sok a zaj, de a valódi érték idővel mindig felszínre kerül.
A szabályozás, mint növekedési katalizátor
A kriptopiac sokáig a szabályozatlanság szinonimája volt, ám ez a kép az elmúlt években radikálisan megváltozott. Az Egyesült Államokban elfogadott stablecoin törvény például mérföldkőnek számít: először adott jogi alapot egy, a hagyományos pénzügyi világhoz jobban illeszkedő digitális eszközkategóriának. A bizalom növekedése nem maradt következmények nélkül – megnyílt az út az intézményi befektetők előtt.
Európában hasonló áttörést jelent a MiCA-rendelet, amely egységes és átlátható keretrendszert biztosít a kriptoeszközöknek. Ez nemcsak jogbiztonságot, hanem kiszámítható működési környezetet is teremtett, különösen az olyan szereplők számára, mint a bankok vagy alapkezelők, akik eddig csak óvatosan közelítettek a szektorhoz.
A likviditás társadalmi hozadéka – párhuzam az e-kereskedelemmel
Ahhoz, hogy a kriptovaluták valóban beépüljenek a hétköznapokba, nemcsak technológiai és pénzügyi, hanem társadalmi áttörésre is szükség van. Ilyen áttörésre láthattunk példát a 2000-es évek elején az Egyesült Államokban, amikor az online vásárlás forradalma zajlott le. 1999 és 2003 között az online vásárlások aránya a teljes kiskereskedelmi forgalomban 0,6%-ról 1,9%-ra nőtt – vagyis megháromszorozódott, és az online vásárlás értéke meghaladta a 100 milliárd dollárt. Ezalatt az idő alatt esett például az Amazon több mint 90%-ot 1999 és 2002 között.
Ez nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is jelentett: a fogyasztók elfogadták a digitális fizetést, a bankkártya használat pedig mainstreammé vált – nemcsak Amerikában, de fokozatosan Európában is. Ugyanez a minta rajzolódik ki ma a digitális eszközöknél: a szabályozott keretek, az intézményi jelenlét és a fokozatos társadalmi elfogadás együtt mozdítják elő a technológia terjedését.
A kripto lufi kipukkanása és a piac megtisztulása
A statisztikák is tükrözik a kriptohullám visszahúzódását: 2022-re az altcoin-piac értéke több mint 70%-kal csökkent, és több ezer token tűnt el vagy esett nullára. A legnagyobb, top 100 token közül is sok esett 90% felett, például az AXS, SAND vagy MANA. A piac teljes kapitalizációja 2021 novemberében még mintegy 3 billió dollár volt, 2022 végére pedig 800 milliárd dollár alá zuhant. Az aktív címek száma, az on-chain aktivitás és a kereskedési volumen is drámai módon csökkent, bár nem tűnt el teljesen.
Merre tovább? – Adatok a kripto piac fejlődéséről
Az alábbi táblázat segít megérteni, mekkora ugrást tett a kripto piac:
| Mutató | 2018 | 2023 | 2025 (becslés) | Megjegyzés |
| Piaci kapitalizáció (mrd $) | 130 | 1,000 | 2,500 | A szabályozás utat nyitott a növekedésnek |
| Stablecoin részesedés (%) | 5% | 20% | 35% | A stabil digitális eszközök térnyerése |
| Intézményi részvétel (%) | 3% | 15% | 30% | Növekvő intézményi aktivitás |
| Átlagos napi likviditás (mrd $) | 10 | 50 | 150 | Dinamizálódó piac |
A legutóbbi évek adatai alapján jól látható egy figyelemre méltó ellentmondás: miközben 2021 és 2022 között a kriptopiac értéke több mint 70%-kal zuhant, a mögöttes infrastruktúra – a blokklánc-technológia, a szabályozás, valamint az intézményi jelenlét – dinamikusan fejlődött. 2018 és 2023 között a teljes kriptopiaci kapitalizáció mintegy nyolcszorosára nőtt, a piac napi likviditása pedig több mint ötszörösére bővült és az intézményi részesedés szintén ötszörözött. Ez a folyamat feltűnően hasonlít az internetes kereskedelem korai éveire: 1999 és 2003 között, amikor a dotcom részvények többsége összeomlott, az e-kereskedelem volumene mégis háromszorosára nőtt. A mintázat most is ugyanaz – a felszín alatti növekedés és az infrastruktúra megerősödése sokszor éppen a válság idején történik.
A befektetői válasz: ETF-ek és diverzifikált belépők
A kriptopiac volatilitása sokakat elriaszt, de ez nem jelenti azt, hogy a befektetők ki lennének zárva az iparág fejlődéséből. A blockchain ETF-ek pontosan ezt a hidat teremtik meg: olyan cégekbe fektetnek, amelyek a technológiai háttér fejlesztésében vesznek részt – legyen szó szoftverfejlesztésről, bányászati infrastruktúráról vagy blokklánc-integrációról.
Ez a megközelítés kiegyensúlyozottabb kockázatprofil mellett is lehetővé teszi, hogy a befektetők részesedjenek az iparág növekedéséből – mindezt anélkül, hogy közvetlenül ki lennének téve a kriptovaluták napi árfolyam-ingadozásainak.
Invesco CoinShares Global Blockchain UCITS ETF: belépés szabályozottan
Kiváló példája ennek az Invesco CoinShares Global Blockchain UCITS ETF (BNXG – Xetra), amely globálisan válogatott vállalatok részvényeibe fektet – olyan cégekbe, amelyek aktívan dolgoznak a blokklánc-technológia fejlesztésén vagy alkalmazásán. Az ETF európai szabályozási keretek között működik, diverzifikált portfóliót biztosít, és könnyen hozzáférhető akár lakossági befektetők számára is. Az ilyen konstrukciók nemcsak biztonságosabb hozzáférést nyújtanak a technológiai áttörésekhez, de átláthatóbbak és likvidebbek is, mint a közvetlen kriptobefektetések.
Zárszó: A jövő már itt van – csak még nem mindenki fektetett bele
A technológiai forradalmak mindig ugyanazt a mintát követik: először túl sokat várunk tőlük, aztán túl gyorsan felejtjük el őket – mígnem csendben, észrevétlenül beépülnek a mindennapokba. Így volt ez az internettel, az e-kereskedelemmel, a streaminggel – és most a blokklánccal is.
A kriptoalapú megoldások következő évtizede nem spekulációról, hanem építkezésről szól. Szabályozás, intézményi elfogadás, működő üzleti modellek – ezek adják az új fundamentumokat.
A kérdés inkább az, mikor és milyen formában érdemes részesülni ebből a fejlődésből – mert az igazán izgalmas lehetőségek nem a zajban rejtőznek, hanem ott, ahol már elkezdődött a csendes építkezés.
