Átlagolás részvénypiacon: Stratégia vagy önámítás?

 

Túlélési útmutató befektetőknek tőzsdei esés idején

 

Amikor a piac vörösbe borul, a sajtó vészjósló címekkel riogat, és a portfóliónk értéke napról napra zsugorodik, felmerül a kérdés:
„Most kell eladni, vagy épp venni? Érdemes ilyenkor átlagolni?”

Ez a cikk segít megérteni az átlagolás lényegét, bemutatja annak előnyeit és buktatóit, és rávilágít arra, hogy milyen környezetben működhet, illetve mikor válik a remény önámítássá.

 

Mi is az az átlagolás?

 

Az átlagolás – vagy más néven „cost averaging” – lényege egyszerű: ha egy részvény ára esik, a befektető további egységeket vásárol alacsonyabb áron, így csökkentve az egész pozíciójának átlagos bekerülési árát.

Egy szemléletes példa:

• Első vásárlás: 10 db részvény 1 000 Ft/db → 10 000 Ft
• Árfolyamcsökkenés: 700 Ft
• Második vásárlás: 10 db részvény 700 Ft/db → 7 000 Ft
  Ekkor már 20 db részvényed van, 850 Ft-os átlagáron.

Ha a részvény visszaemelkedik 850 Ft-ra, már nullában vagy, míg az első vásárlás alapján még mindig veszteségben lennél.

 

Miért gondolják sokan működőképes stratégiának?

Az elgondolás logikus: ha egy cég alapvetően erős, és az esés mögött nem a vállalat gyengesége, hanem külső tényezők állnak (pl. általános piaci pánik), akkor a csökkenő árfolyam lehetőség, nem ok a pánikra.

„Légy mohó, amikor mások félnek.”
– Warren Buffett

Az átlagolás lehetőséget kínál arra, hogy gyorsabban visszanyerjük a befektetés értékét, amint az árfolyam újra emelkedésnek indul.

 

Az átlagolás árnyoldalai

Az átlagolás nem minden esetben jó ötlet. Sőt, bizonyos szituációkban kifejezetten veszélyes lehet:

1. Gyenge cég, gyenge kilátásokkal

Ha a cég pénzügyei, üzleti modellje, versenyképessége romló tendenciát mutat, az árfolyamcsökkenés indokolt lehet. Az átlagolás ebben az esetben csak elnyújtja a veszteséget.

2. Elhúzódó medvepiac

A 2000-es évek elején a Nasdaq 15 évig nem érte el a buborék előtti szintet. Egy hosszú lejtmenet türelmet és tőkét emészt fel.

3. Érzelmi kötődés

Sok befektető nem a racionalitás miatt átlagol, hanem mert „nem akarja beismerni, hogy hibázott”.

4. Pénzügyi mozgástér elvesztése

Ha túl sokat költünk egy veszteséges pozíció fenntartására, nem marad forrás a jobb lehetőségekre.

 

Mikor működhet az átlagolás?

Az átlagolás nem ördögtől való – megfelelő feltételek mellett működhet:

Feltétel	Miért számít?
Minőségi vállalat	Stabil mérleg, jó menedzsment, versenyelőny
Piaci pánik az esés oka	Nem egyedi vállalati gond, hanem hangulati nyomás
Hosszú távú időtáv	Minimum 3–5 év
Van tartalék	Nem az utolsó forintból vásárlunk
Türelmes és nyugodt hozzáállás	Kibírjuk az idegőrlő időszakokat is

 

Tippek a gyakorlatban

• Ne egyszerre vásárolj be – Érdemes lépcsőzetesen, akár 20–30%-os esésenként.
• Legyen „végső határ” – Tudd, meddig vagy hajlandó egy részvénybe befektetni.
• Nézd az alapokat – Ne csak az árfolyamot, hanem a céges fundamentumokat is.
• Ne vedd személyesre – Egy részvény nem a barátod. Légy racionális.
• Kerüld a tőkeáttételt – Átlagolás + tőkeáttétel = dupla veszély.

 

Történelmi példák

 

2008-as válság után azok, akik a pánik idején erős cégekbe fektettek (Apple, Microsoft, Johnson & Johnson) és átlagoltak, kiemelkedő hozamot értek el.

2000-es dotcom-lufi során sok átlagolt technológiai részvény (pl. Pets.com, eToys) végül csődbe ment – az átlagolás csak növelte a veszteséget.

 

Összefoglalás

Az átlagolás nem csodaszer, de eszköz lehet a tudatos befektető kezében. Nem helyettesíti a gondos elemzést, és nem alkalmazható minden helyzetben.
Ahogy Sir John Templeton mondta:

„A három legveszélyesebb szó a befektetésben: ‘Ez most más.’ ”