A vámok hatása: Mi történik valójában?
Szerző: Kiss Csaba
A vámok kérdése gyakran felmerül a gazdasági vitákban, különösen akkor, amikor az Egyesült Államokban és más nagy gazdaságokban újabb vámemeléseket vezetnek be. Míg a közgazdászok hagyományosan azt állítják, hogy a vámok inflációt generálnak, a valóságban sokkal bonyolultabb a helyzet, és a gazdaság működését jól ismerő szakértők szerint a vámok hatása más irányba mutat. Az alábbiakban tisztázni próbáljuk, hogy mi történik valójában a vámokkal, és miért nem minden, amit hallunk róluk, igaz.
A hagyományos közgazdászok nézetei
A hagyományos közgazdászok, akik gyakran vezető egyetemeken vagy nemzetközi gazdasági projekteken dolgoznak, gyakran azt hangoztatják, hogy a vámok inflációt okoznak. Az érvelésük egyszerű: ha egy termék árára vámot vetnek ki, az növeli az árakat, és végső soron a fogyasztók viselik ennek terhét. A 2024-es amerikai választások során például a demokrata politikai kampányban is elhangzottak hasonló érvek, miszerint a vámok „fogyasztási adóként” működnek, melyek az amerikai embereket terhelik.
Első pillantásra ez a gondolat vonzó lehet, de valójában téves. Az alábbiakban megmagyarázzuk, miért.
Hogyan működnek a vámok valójában?
Vegyünk egy egyszerű példát: egy kínai gyártó termékeit exportálja az Egyesült Államokba. Az amerikai importőr megvásárolja a terméket, és azután forgalmazza azt a fogyasztóknak. Az áruforgalomban tehát három fő szereplő van: a gyártó, az importőr és végül a fogyasztó.
A kérdés, hogy ki viseli a vám terhét? A vámot ugyanaz az importőr fizeti ki, aki az árut behozza az országba (például a Los Angeles-i vagy Houston-i kikötőn keresztül). Azonban a kérdés az, hogy kik azok, akik valójában gazdaságilag viselik ezt a terhet. És itt jön a meglepetés: nem a fogyasztó.
Ha egy importőr vagy egy nagyobb forgalmazó, mint például a Walmart vagy a Target, képes lenne emelni az árakat, akkor nyilvánvalóan megtennék, hogy elkerüljék a vámok hatásait. Miért ne tennék? Azonban nem emelhetik az árakat, mivel a fogyasztók már így is túlterheltek. A hitelkártyák túllépései, a növekvő autóhitel-késedelmek, a stagnáló reálbérek és az egyéb gazdasági problémák mind arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy kevesebbet vásároljanak.
Ezért az importőrök és a gyártók kénytelenek csökkenteni az áraikat, hogy megőrizzék a versenyképességüket. A vám tehát nem okoz áremelkedést, és nem sújtja közvetlenül a fogyasztót.
Mi történik a gazdaságban?
A vámok tehát nem inflációt generálnak. Sőt, valójában deflációs hatással is lehetnek, ha arra kényszerítik a gyártókat és az importőröket, hogy csökkentsék áraikat. A fogyasztók nem szenvedik meg közvetlenül a vámokat, és ha a gazdasági szereplők képesek rugalmasan reagálni, akkor a gazdaság stabilitása nem csökken.
Az Egyesült Államok számára a vámoknak egyéb, kedvező hatásai is vannak. Ahogy Donald Trump egykor mondta: „Ha árut akarsz eladni az amerikaiaknak, akkor csináld meg azt itt.” Ezáltal a hazai munkahelyek, különösen az ipari szektorban, mint például a félvezetőgyártás, az autóipar és a nehézipar, megerősödhetnek.
Az ipar hazahozatalával nemcsak az ipari kapacitások nőnek, hanem olyan jól fizetett munkahelyek jönnek létre, amelyek ösztönzik a fogyasztást, javítják a reálbéreket és erősítik a gazdaság növekedését. A vásárlóerő növekedése pozitív hatással van a gazdasági körforgásra, és elősegíti a fenntartható növekedést.
A vámok történeti szerepe
A vámok nem új keletű eszközök. Az Egyesült Államok történelme során mindig is kulcsszerepet játszottak a gazdaság fejlődésében. Az „Amerikai rendszer”, amelyet Alexander Hamilton indított el, és amelyet később Henry Clay, John Quincy Adams, Abraham Lincoln és Dwight Eisenhower is támogattak, az ipari növekedés alapjait rakta le.
Ez a rendszer lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok ipara megerősödjön, és hogy az ország ne váljon túlságosan függővé más gazdaságoktól. A vámok tehát nemcsak pénzügyi bevételeket biztosítanak, hanem hozzájárulnak a gazdasági függetlenséghez és a hosszú távú növekedéshez is.
A vámok hatása a kötvényhozamokra
Érdekes módon a vámok hatása a gazdaságra nem csupán a fogyasztói árakat befolyásolja, hanem a pénzügyi piacokon is megjelenik. Például, ha megnézzük a 10 éves amerikai kötvény hozamát, akkor érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A vámbejelentés hetében, péntek reggelig, a hozam 4,246%-ról 3,953%-ra csökkent, ami körülbelül 7%-os esést jelent. Ez egyértelmű jele annak, hogy a kötvényhozamok nem az infláció emelkedését árazzák, mivel ha így lenne, akkor a hozamoknak emelkedniük kellett volna, nem csökkenniük.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez összhangban van azokkal a várakozásokkal, amelyeket hónapokkal ezelőtt megfogalmaztunk. Az év elején, amikor a kötvényhozamok 4,8%-on álltak, azt vártuk, hogy a hozamok 3,6% alá fognak csökkenni, annak ellenére, hogy tudomásunk volt Trump vámterveiről. Ez az előrejelzés eddig helytállónak tűnik, és jól mutatja, hogy a gazdaság és a pénzügyi piacok reakciója nem a várt inflációs nyomásra, hanem inkább a kötvénypiaci trendekre reflektál.
Összegzés
A vámok nem okoznak inflációt, és nem terhelik közvetlenül a fogyasztókat. Bár rövid távon csökkenthetik a gyártók és importőrök profitját, hosszú távon pozitív hatásuk van a gazdaságra, hiszen elősegítik az ipar hazahozatalát és munkahelyek teremtését. Ezt alátámasztja a kötvényhozamok alakulása is: a 10 éves amerikai kötvény hozama csökkent, nem emelkedett, ami összhangban van az év eleji várakozásainkkal, miszerint a hozamok csökkeni fognak, függetlenül a vámtervektől.
