Venezuela messze van. Dél-Amerika ez a jó adottságú országa – amely jelentõs olajtartalékkal rendelkezik -, most mégis nyakig ül a „kakaóban”. Nemzeti valutája, a bolivár, ahogy arrafelé mondják annyit ér, mint egy éttermi papírszalvéta. Gazdasága romokban hever, politikai vezetõi mit sem tanultak a történelembõl. A Dél-Amerikai típusú szocializmus sosem látott viszonyokat teremtett, ebben a valaha szebb idõket látott országban, melynek meg lenne minden adottsága ahhoz, hogy polgárai számára biztosítsa a normális életkörülményeket. Általános az áruhiány. Olyan mindennapi cikkekbõl, mint az intimbetét is hiátus lépett fel. Olyannyira elfajult a helyzet, hogy tréfás kedvû szomszédja, Trinidad és Tobago felajánlotta, hogy olajért cserébe ellátja papírzsebkendõvel a nélkülözõ venezuelai polgárokat.

Komoly hiány lépett fel tejbõl, cukorból és lisztbõl is, ami komoly problémát jelent, mert az ország ezekbõl a cikkekbõl is behozatalra szorul. Egy évvel ezelõtt egy dollár 82 bolivárt ért. Most, az elszaladó infláció miatt hétszeresére, 676 bolivárra szökött az árfolyam. Nem csoda tehát, hogy a bolíviaiak igyekeznek minél több dollárra szert tenni.

A szétesett gazdaság, politikai instabilitáshoz is vezetett. Bolívia elnöke Maduro nem ura a helyzetnek gazdaságpolitikai értelemben sem. Az országban egyre nagyobb az elégedetlenség, amely már nyílt lázadásba is átcsapott. Napirenden vannak a fosztogatások, amiket a folyamatos áruhiány gerjeszt. Az ország egyre jobban eladósodik, miután a csökkenõ olajárak miatt kénytelen egyre újabb és újabb kölcsönöket felvenni. A kormány persze kizárólag a külsõ körülmények alakulásában látja minden bajok okát. Elsõsorban az USA mesterkedéseit próbálja egyre kisebb sikerrel kommunikálni a lakosság felé.

Amerika undora ellenére Maduro mégis átvert egy kényszerreformot a törvényhozáson. Az új törvény lehetõvé teszi a venezuelaiaknak, hogy háromszáz dollárt megvehessenek, ám ebbõl csak kétszázat tarthatnak maguknál, százat kötelesek bankban tartani. A nagy balhé majd csak most jön! Októberben Venezuelának törleszteni kellene ötmilliárd dolláros tartozását. A lakosságtól einstandolt százdollárosokokból nehéz lesz, akkor pedig bekopog az államcsõd.

Hiba lenne/volt ezt az írást nem Kínával kezdeni. Úgy tûnik Pekingben túlfûtötték a kazánt, és most kísérleteznek, hogyan lehetne a keletkezett túlnyomást csökkenteni. Mindenesetre a kínai gazdaság vonata megtorpanni látszik: lehet, hogy nincsenek lerakva a sínek? A jüan leértékelését sokféleképpen magyarázzák: okaként a belsõ kereslet élénkítését és az export újraindítását jelölik meg. Én inkább az utóbbira szavaznék!  Hogy mekkora a baj, azt még nem tudni, de a tõzsdéket és a valuta árfolyamokat rendesen megcincálták. Ennek legpregnánsabb mutatója a csaknem pánikot jelzõ 28 pontra emelkedett VIX index. Mindehhez hozzáadódik a görög kormányfõ lemondása, ami kisebb bizonytalanságot indukál a piacokon. A legifjabb KIM sem nyugszik. Robbanó csomagokat küldözget déli szomszédjának, amiket aztán szépen visszaküldenek.

Valljuk meg õszintén a spekulánsok hozamrealizálásának rohamaként megélhetett múlthét nem áll messze a valóságtól! Hivatkozhatunk Amerikára, Kínára, Európára ezek mind ismert okok, amiket már több ízben is beáraztak a piacok. Az, hogy lehet, hogy ismét elhalasztják a kamatemelést? Amerikában semmi sem változott? Meglepõen lemondott egy felminõsítés után a görög „beépített” miniszterelnök? Számtalan ok a spekulálásra. A lényeg, hogy a szálak mozgatásában nem a kisemberek jeleskednek, így a „remegõkezûségtõl” mindenki óvja magát!

Rátérve a hazai eseményekre ez a csonka hét itthon is érdekesen alakult. A Nemzetgazdasági Minisztérium elsõsorban a bevételi oldalt teszi felelõssé az államháztartási hiány magas volta miatt. A forint gyengülése is erõsen belejátszott az államháztartási hiány második negyedéves emelkedésébe. Reszkethetnek az adózók!

Az állampapírok iránti kereslet még mindig elég magas, dacára a csökkenõ hozamoknak. Nem jelent sok jót, hogy a CVI konjunktúra mutatója 24 pontról 21 pontra süllyedt a második negyedévben.

Az építõiparra sem vár túl sok jó. A rendelésállomány alakulása elõrevetíti a jövõ évi teljesítménycsökkenést. Az OTP felülmúlva az elemzõi várakozásokat a vártnál magasabb profitról számolt be a második negyedévben. A Danubius is a vártnál magasabb bevételi számokat közölt, bár profitja nem alakult túl fényesen. A CIG PANNONIA megduplázta mérleg szerinti eredményét.

Európában nagy örömöt okozott, hogy a Fitch eggyel feljebb minõsítette Görögországot. Ugyanakkor a török miniszterelnök lemondása a mérleg másik serpenyõjét nyomta le. Ugyancsak jó hír, hogy jövõ februárban megkezdõdhet a kitermelés a bolgár földgázmezõn, a Khan Asparuhon, ezzel is csökkentve az orosz földgázfüggõséget. Csökkent a francia feldolgozóipari BMI, szemben a némettel, ami emelkedésnek indult. A franciáknál a szolgáltató szektor kilátásai sem alakulnak túl fényesen.

Az eurozóna feldolgozóipara stagnál, a szolgáltató szektor viszont enyhe emelkedésnek indult. A tengeren túl két dolog tartja markában a befektetõket. A FED közelgõ kamatemelésétõl való félelem, és a kínai gazdaság lassulása. Az összes tõzsdeindex rég látott hanyatlásnak indult, hiába a nyugtató szavak. A feldolgozó ipari BMI a várakozásokkal szemben egy pontot esett vissza. 0,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Ez bizony soványka. Szenved a Snapchat. A reklámüzlet nem jött be, a költségek viszont nagyon elszaladtak. A Morgan Stanley 66%-kal megemelte a TESLA célárát. Merész prognózis! Elon Musk csapata további 2,1 millió részvény kibocsátásáról döntött. Kell a pénz a gigafactory felépítéséhez. A WAL-MART még rúgott egyet a DOW-ba. A vártnál gyengébb eredménye nem segítette az emelkedést. Lankadatlanul esik az olaj ára. A BRENT mélyen 50 dollár alá kúszott, a WTI a 40 dolláros küszöb elõtt áll. Vajon átesik e rajta? Az arany pillanatnyilag 1.100 és 1.200 dollár között áll félúton.