Hírlevelek

40.heti gyorsjelentés-Amikor egy rizsszem méretű mikrochip felborítja a tőzsdét

By 2018.10.07. július 2nd, 2020 No Comments

A hétfői napot ismét egy forró melange mellett az irodámban kezdtem. Kora reggel többször néztem a The Wall Street Journal híreit, ugyanis vártam, hogy lássam a napi híreket, ugyanis a vasárnap este és a hétfői napon folytak a kereskedelmi tárgyalások Amerika, Mexikó és Kanada között. A 11 órás tárgyalás után végül megszületett a paktum, így megújításra került az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA. A megegyezés hírére a kanadai dollár és a mexiói peso árfolyama is emelkedéssel reagált. Az egyezmény alapján sem Kanada, sem pedig Mexikó nem írhat alá külön kereskedelmi szerződéseket kínai vállalatokkal és Kínával sem. Ezentúl az Amerikai Egyesült Államok külkereskedelmének 30%-át ezzel a két országgal fogja folytatni. Az egyezség értelmében Kanada megnyitja piacát az amerikai tejtermékek előtt és beleegyezett az Egyesült Államokba vámmentesen exportálható gépjárművek Trump által megszabott kvótájába. Nem sikerült viszont megállapodni az acél- és alumíniumtermékekre Washington által kivetett védővámok ügyében. A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau a másnapi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a megállapodás megszünteti a bizonytalanságot az elmaradt növekedéssel szemben az országban. A megállapodás az USMCA nevet kapta. A hír a hatására a befektetők újra vásárolni kezdtek, így a hét elején emelkedni kezdtek az amerikai indexek.

Kedden egy régi ügyfelemmel, Jánossal volt találkozom. Ügyfelem autóvillamossági szaküzletet vezetett már 15 éve. Megtakarításait anno egy biztosító Unit –Linked eszköz alapjába tette, majd innen hozta át a Partner Bankhoz. Jánost négy éve ismerem, akkor a C-Quadrat Arts Total Return Balanced vegyes alapjába fektette be három millió céges vagyonát, viszont azóta többször megfordult nálam. 2016-ben megvásárolta a gépgyártással foglalkozó Cummins és az ugyancsak gépjárműgyártással foglalkozó BMW részvényét. A keddi tárgyalás viszont újabb apropóból történt, egyrészt János tisztában szeretett volna lenni jelenlegi letétjével, illetve egy örökség miatt a magánszámláján levő 8 millió forintját szerette volna banki kamatoknál magasabb kötvényalapú befektetési alapokba elhelyezni. Jánost tájékoztattam, hogy a kereskedelmi háború es egyéb bekövetkezett gazdasági események miatt a két év során a BMW árfolyama nem emelkedett, míg a Cummins részvénye közel 25%-ot emelkedett. János a tárgyalás végén a Fókuszkönyvből kiválasztva megbízást adott egy olyan nyílt végű befektetési alapra (Fidelity Global Financial Services), amely a fogyasztási szektorba fektet be és magas osztalékfizetéssel rendelkezik, illetve megvásárolta az Unilever részvényét. Azóta Jánost telefonon tájékoztattam, hogy a befektetők nagyfokú kritikája miatt az Unilever elvetette azon tervét, hogy Hollandiába költöztesse Nagy Britanniából az egyik székhelyét, így megmarad a londoni és a rotterdami székhely is.

A tárgyalásaim nagy része péntekre csúszott el oktatások miatt, ekkor beszéltem telefonon ismét Vincével, aki ismét elmondta, hogy a szálláskiadásból származó 30 millió forintnyi céges vagyont szeretné középtávra befektetni. Ügyfelemmel a szombati találkozót most nem Kaposvárra, hanem a festői környezetű budai Daubner cukrászdába beszéltük meg. A találkozó előtti este viszont volt időm tőzsdei híreket olvasni, így a Bloomberg oldalán találtam azt a hírt, hogy japán gyártmányú Toyota több mint 2,4 millió hibrid járműnek a visszahívását jelentette be. Mint kiderült a 2008 október és 2014 november között gyártott autókat érinti, mivel gyorsulás közben a szervokormány és a fékezés közben problémák merülhetnek fel.

Szombaton korán érkeztem a cukrászdába, majd mindkettőnk részére egy-egy bécsi kapucínert rendeltem. Vince a találkozó elején elmondta, hogy mindenképp banki részvényekbe, adatfeldolgozással kapcsolatos és gépgyártással foglalkozó részvényekbe fektetne, akár 33%-nál nagyobb kockázatot is képes bevállalni azért, hogy éves 5-7%-os eurós hozama legyen a befektetésén. Vincével ezek után átnéztük a befektetési politikáját, amely szerint Vincének minimum 5-7 évre magas kockázatot érdemes vállalni és az összegeket szétporlasztva érdemes befektetni ezen a területen. Majd Vince a befektetési döntés meghozatala előtt az e-heti gazdasági események felöl érdeklődött.

Ügyfelem tájékoztatást kapott arról, hogy a dollár árfolyama 0,73%-ot erősödött az euróval szemben és a hétvégére 1,152 pontos keresztárfolyamon zárt. Tájékoztattam, hogy a hét elején Elon Musk, a Tesla vezetője és az amerikai tőzsdefelügyelet peren kívüli egyességre jutott, így Elon Musk megmaradhat vezérigazgatói posztban a Tesla cégnél, de legalább három évig nem lehet az Igazgatóság elnöke, illetve a cégnek és Musk-nak is 20-20 millió dollárnyi büntetést kell kifizetnie. A harmadik negyedéves számait közétette a Tesla, kiderült, hogy 53.329 db Model 3-ast gyártottak és összesen több, mint 80 ezer Tesla Modell gurult le a futószalagról. Az iráni szankciók ellenére a hét nyertese ismét az energiaszektor lett, annak ellenére, hogy a heti nyersolajkészletek tavaly március óta nem látott mértékben nőttek. Ugyanis piaci félelmek beindultak, miszerint az iráni olajt nem tudja majd Oroszország és az OPEC pótolni, ezért óriási vételi pozíciók és shortolások, spekuláció indult el. Az amerikai olajtartalékok emelkedtek, ráadásul Szaúd-Arábia bejelentette, hogy napi 10,7 millió hordóra emelik a kitermelést. A hét végére a WTI nyersolaj ára 74,32 dollár, míg a jobb minőségű Brent 1,53%-os emelkedéssel, 84,11 dolláron zárt. A General Electric cég bejelentette, hogy jelentős átszervezést hajtanak végre, illetve megválik eddigi vezérigazgatójától, John Flannerytől. A General Electric részvénye a hír hatására 7%-kal emelkedett, míg a hétvégére 16,74% plusszal zárt. Meglepő munkanélküliségi adat látott napvilágot Amerikában, ugyanis a szeptemberi munkanélküliségi ráta 1969 óta nem látott mélységbe (3.7%) zuhant. Jim Hackett, a Ford Motor vezérigazgatója a héten bejelentette, hogy átszervezést hajt végre és leépíti a bérmunka egy részét. Két hét emelkedés után két hét korrekció következett be az amerikai részvénypiacokon. Ezen a héten ismét emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, a 10 éves amerikai államkötvény hozama 3,2%-ra emelkedett. A hét vesztese a technológiai szektor lett, de a Dow Jones indexe is közel 300 pontos esésben zárt. A Facebook 4,32%, a Netflix 6,14%, míg az Alphabet A (Google) 3,25% mínuszban zárt. Az esés okában közrejátszott az is, hogy egy cikk jelent meg arról, miszerint egy rizsszemnyi mikrochip-pel a kínai állam és vállalatok hozzáférhettek több mint 30 amerikai technológiai vállalat titkaihoz, sőt titkos állami és katonai videó csatornákhoz is. A hír az Amazon cég egyik beszállítójától röppent fel. A hírből az is kiderült, hogy az Amazon mellett akár az Apple is érintett lehet az ügyben, az is igaz, hogy már 2015-ben elkezdték a nyomozást ezzel kapcsolatban. Az Amazon és az Apple tagadja, hogy talált volna ilyen mikrochip-et a készülékeiben illetve, hogy bárminemű közük lenne ehhez. Ázsiában a Samsung kiemelkedő negyedéves eredményt, 11,9 ezer milliárd fontos 18%-os növekedést ét el. Míg a Sony a héten ismét 7,35%-ot tudott menetelni.

Vince egy kis szünetet kért, amíg elfogyasztott egy-két süteményt, a süti kóstoláshoz én is csatlakoztam egy erdei joghurt szelettel.

Majd tájékozattam, hogy az európai értékpapírpiacon sem volt csendes a hét, az SAP 1,68% mínusszal, míg a BASF 2,43%, a Thyssenkrupp 5,24% mínuszban zárt. A német 10 éves hozam tovább emelkedett a héten. A hét leggyengébb szektora az ingatlan volt, míg az autóipari szektor emelkedett, a Daimler 2,32% pluszban zárt.

Végezetül Vince a 30 millió forintjának egy részétt a Mastercard, a Visa, Oracle, SAP, Microsoft, Cummins, Caterpillar részvényébe fektetné. Illetve a maradékot Telemedia vagyonkezelt kosárba és a Parvest Equity Usa Small Cap részvényalapba fektetné be.

A beszélgetés után igyekeztem haza, hogy megnézzem a befejező részét az American Crime Storynak, ami a Versace gyilkosságról szólt.

Szólj hozzá