A Unit-linked, mint befektetés avagy a befektetés, ami tényleg az is

 

A Unit-linked, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (UL) körül évek óta heves vita dúl, jellemzően szélsőséges vélemények hangoztatásával. A befektetési alapok, illetve alap-és letétkezelők ajánlatait böngészve az ember nem botlik bonyolult konstruciókba. Sikeres értékesítési hálózatok szerint az UL „gyógyír minden bajra” és minden ügyfélnek a legjobb megoldás, míg az UL által kiszorított alapkezelők, nyugdíjpénztárak, bankok szerint, hozzá nem értő emberek által forgalmazott, az ügyfélnek káros konstrukcó.

 

 Unit Linked melletti érvként hangzik el gyakran, hogy

 

  • mint befektetés kell használni?
  • adómentesség elérhető?
  • megoldja az előgondoskodást (lakás, nyugdíj, gyerekek)?
  • biztosítási védelem rendelhető mellé?

  • drága termék (magas költségek a díjban és vagyonkezelésben)?
  • előnytelen visszavásárlási (kivonási) feltételek (rendszeres díj esetén)?
  • valódi biztosítási szükségletet nem nyújt, megfelelő fedezet hiányával súlyos kockázatnak teszi ki az ügyfelet?
  • biztosításként kezel valójában befektetési terméket, amivel az ügyfelet rejtett kockázatokkal terheli meg?

 

A befektetési alapok is rendelkeznek a maguk rajongóival, ahol a gyakori haszonérvek:

– átlátható és egyszerű költségek

– rugalmas kezelés

– nincs biztosítás és rejtett kockázatok

– sokkal több alapkezelő van a piacon, mint biztosító

– itt is előfordulhatnak visszaváltási díjak

– az adómentesség már 5 évtől elérhető (TBSZ számla)

– valóban befektet az ügyfél

– ez nem megtakarítás

 

Akkor ezek alapján döntse el valaki miről beszélünk. Előnyös strukció az UL, amely hatékonyan segít az életcélok elérését, vagy egy hátrányos, drága termék? A befektetési alapok azért egyszerűbbek!

Véleményem szerint az UL-t, mint terméket, nem lehet jónak vagy rossznak beállítani, mindig az adott ügyfél élethelyzetét kell megvizsgálni, hogy milyen pénzügyi eszközökkel éri el a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban a célját.

Az nem kérdés, hogy ha valaki befektetni szeretne, akkor vásároljon befektetést, ha biztosítás szükséges akkor pedig az legyen a végállomás.

Lássuk be és legyünk realisták, hiszen a saját zsebünkre hazudni tényleg előnytelen! Befektetni az emberek 1-5 éves intervallumban szoktak.

Megtakarítani pedig 5-nél több éven keresztül szoktak. Számomra ez az egyik legnagyobb különbség, ami a termékeket megkülönbözteti egymástól.

A másik pedig a költségek, melyek lássuk be nagyon egyszerűen ellenőrizhetők, hiszen egy Unit Linked-et ki kell nyitni az 1.számú mellékletnél, összeadni a %-okat illetve a különböző tételeket és megkapjuk az eredményt.

Ami biztos, hogy nem termék specifikusan, hanem csak a lényeget szem előtt tartva létrehoztuk a pénzpiac UL-Befektetési alap összehasonlító kalkulátorát.

Nem szolgáltatást nézünk, hanem a költségeket, a várható bevételt, a forgási sebességet és természetesen a hivatalos (adatlapon és 1.sz mellékletben található) költségeket!

A pénzügyi kultúra fejlesztésével megfogalmazható az a cél, hogy az emberek megalapozottabb és átgondoltabb pénzügyi döntéseket hozzanak, s ne reklámok alapján hozzák meg életük legfontosabb döntéseit!

A PortfoLife csapata továbbra is célként edukálja az embereket és megmutatja azokat az egyszerű eszközöket, melyekkel megéri a jelenben meghozni a döntéseket, egy kiszámíthatóbb jövő érdekében.

Küldjön üzenetet!

Google Analytics-et használunk

Elfogadod, hogy az oldal Google Analytics követőkódot használ? Amennyiben igen, úgy bővebb tájékoztatást kapunk weboldalunkon történő szokásaidról, ami még nagyobb kihívást jelent számunkra, hogy izgalmasabb fejlesztéseket hozzunk létre. Ha nem járulsz hozzá, az sem gond, hiszen továbbra is ugyanúgy tájékozódhatsz weboldalunkon.