A Henkel AG ipari, kereskedelmi és vegyi termékeket állít elő.

A vállalat reaktív poliuretán és laminátum ragasztókat, üveg és PET palackok feliratait, rozsdásodás elleni és felületkezelő anyagokat, szappanokat, bőrápoló szereket, hajfestéket, parfümöket, mosó- és mosogatószereket, ill. üvegpucoló anyagokat és tapétaragasztókat gyárt.

A vállalatot 1876-ban Aachenben, Henkel&Cie néven alapították. A cég tulajdonosa Fritz Henkel és két üzlettársa volt. Első termékük az „Universal Detergent”, a szilikát alapú univerzális mosószert elég sokáig forgalmazták. 1878-ban az értékesítési lehetőségek kihasználása érdekében Henkel a társaságát Düsseldorfba költöztette. 1879-ben Fritz Henkel lett a kizárólagos tulajdonos a cégnyilvántartás szerint. 1883-ban Fritz Henkel a likviditás javítása és a társaság utazás alatti értékesítés jobb kihasználása érdekében a mosószerei mellett más árut is elkezdett értékesíteni. A kínálat magában foglalta a színező súrolószert, fényes keményítőket, folyékony tisztítószert, tisztító mosóporokat, marhahús kivonatot és hajápoló szereket.

A Henkel hamarosan kifejlesztette nemzetközi jelenlétét, már 1886-ban megnyitotta Ausztriában első nemzetközi értékesítési irodáját.

1893-ban a Henkel létrehozta első üzleti kapcsolatait Angliával és Olaszországgal. 1903-ban a Schwarzkopf jelent meg a porsamponjával, míg 1907-ben a Henkel érkezett meg az első okos mosószerrel. 1904. július 25-én a Henkel részvénytársaságává vált. 1912-ben a Düsseldorf-Holthausenben a teljes termelés már 49890 tonnára növekedett. Öt évvel később a mosószerek piacának 40%-át a Persil mosópor adta. 1923. január 11-én Franciaországból és Belgiumból érkező csapatok elfoglalták a Rajna-vidéket, ekkor a megszállás miatt több csomagolóanyagra volt szüksége Franciaországnak, így a vállalat ezt kihasználva a ragasztók és egyéb hasonló termékek piacára lépett. 1945. április 16-án az amerikai csapatok elfoglalták a Henkel düsseldorfi telephelyét, ahol a német megszálló „tulajdonosokat” elzavarták. 1945.július 20-tól a brit katonai kormány fokozatosan engedélyezte a ragasztók, P3 és vízüvegek előállítását a cég számára.

1949-ben a Schwarzkopf elindította a Schauma sampont, amit szintúgy a Henkel forgalmazott.

1954-ben a Henkel egyik leányvállalata, a Dreiring elindította a Fa szappan gyártását és forgalmazását. Ehhez 1970-től egy sor Fa dezodor, tusfürdő és pezsgőfürdő csatlakozott, így Fa lett az egyik legismertebb vezetőmárka a piperecikkek ágazatában. A Pritt, a világ első ragasztórúdja viszont 1969-ben debütált. 1974-ben a cég megvásárolta a The Clorox Company részvényeit. 1983-ban a Henkel megszerezte az AOK arcápolási termékcsaládot a von Heyden GmbH társaságtól így ezzel megerősítette pozícióját a kozmetikai kiskereskedelemben. Újabb akvizíciók követték mindezt 1984-ban is. Majd 1996-ban a cég megvásárolta a Thiem Automotive-t, a National Starch and Chemical Company részleget. A Henkel 1997-ben megvásárolta a Loctite Corporation-t. A The Dial Corporation 2004. évi vásárlása volt a cég eddigi történetének legnagyobb akvizíciója. Ez a neves amerikai testápolási és háztartási tisztítószerekkel foglalkozó vállalat erős lábakat biztosított továbbra a Henkelnek az észak-amerikai piacon. 2014-ben a Henkel mosodai termékek szakértője lett, ekkor 940 millió euró készpénzben megvásárolta a Spotless francia székhelyű, cipőtisztító szerek gyártóját.

2019-ben a Henkel kapitalizációs tőkéje már meghaladta a 38,7 milliárd eurót. Osztalékfizetéskor a befektetői is örülhetnek, hiszen részvényeseinek 1,85 eurót fizetnek osztalékként.

A vállalat 2019-ben eléggé hektikus volt, de éves szinten 8,87%-ot hozott befektetőinek, a részvényeik ára a hét végére elérték a 94,26 eurót.

Küldjön üzenetet!